A NASA szerint az emberiség az utolsó pillanatban van, amikor még visszafordaítható ez a folyamat. Ezért 1997-ben több mint 160 ország képviselője ült össze Kiotóban és elkötelezte magát a CO2 csökkentése mellett. A 2005. február 16-án életbe lépő egyezmény alapjait 1992-ben Rio de Janeiro-ban vetették meg, részleteit az 1997-es kiotói konferencián véglegesítették.
Ennek lényege, hogy a kormányoknak meg kell egyezniük évről évre, az éves CO2 kibocsátásának a korlátozásában. Ahhoz, hogy elkerüljük a klíma katasztrófát, legalább 80%-al kell csökkenteni a CO2 kibocsátást 2050-ig.
Az iparosodott országok 1997-ben az ENSZ kiotói klímavédelmi konferenciáján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére vállaltak kötelezettséget a protokoll aláírásával. A dokumentum 2012-ig a környezetszennyező gázok 5,2 százalékos csökkentését írja elő az 1990-es szinthez képest. A kiotói egyezmény tekinthető az első lépésnek az emberiség tevékenysége által okozott üvegház hatás megfékezése felé.
Miután Oroszország is csatlakozott a protokollhoz, annak tartalma kötelező érvényűvé vált az aláírókra nézve. Az egyezmény érvénybe lépéséhez az 1990-es széndioxid kibocsátás legalább 55 százalékáért felelős 55 országnak kellett csatlakoznia a protokollhoz. Az egyezmény az Oroszország belépését követően eltelt kilencven nap után lép hatályba, azaz 2005 február 16-án.
A kiotói protokoll alapjait az 1992-es Rio de Janeiro-i klímavédelmi konferencián vetették meg. A résztvevők határozatot hoztak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának olymértékű csökkentéséről, "amely lehetővé teszi az ökológiai rendszerek természetes adaptációját a klímaváltozásokhoz", valamint "ami nem veszélyezteti az élelmiszertermelést".
Az üvegházhatás kialakulásáért mintegy fele részben a széndioxid kibocsátás tehető felelőssé. Ebbe a csoportba tartoznak még a metán, a kéjgáz, a perfulór- és halogenizált szénhidrogének, valamint a kénhexafluorid.
A kiotói protokoll előírásainak részletes végrehajtási szabályozását szolgáló rendszert 2001-ben Bonnban és Marrakeshben fektették le a szakértők, miután az Egyesült Államok kihátrált az egyezményből. Klímavédelmi kötelezettségeik teljesítéséhez az aláíró országoknak lehetősége nyílik emissziós jogosítványok kereskedelmére, elmaradottabb térségekben környezetvédelmi fejlesztési beruházások finanszírozására, valamint más iparilag fejlett országokban energiatakarékos, illetve környezetvédelmi projektet finanszírozására is. Bizonyos határok között az erdős és szabad földterületeket is klímavédelmi hozzájárulásként lehet figyelembe venni, mivel a szén természetes tárolását szolgálják.
