Karbon kredittel a globális felmelegedés ellen!

A Münchenben bemutatott napelemes tetőcserép forgalmazása iránt eddig harminchat országból érdeklődtek. A forradalmi újításnak számító napcellás cserépből évi egymillió darabot gyártanának, a Borsod megyei Harsányban.

A napelemes tetőcserepet a nyár elején rendezett szakkiállításon ismerhette meg a nagyközönség. Tóth Miklós, a technológia kitalálója három éve kísérletezik olyan megoldással, amely kiváltaná a jelenlegi napelemes rendszereket, mostanra pedig biztossá vált, hogy ősszel megindulhat a találmány tömeggyártása is.

Bárhova beépíthető! 

A napelemes tetőcserép előnye, hogy egyenként cserélhető és bővíthető. Az egyes elemek vezeték nélkül is összekapcsolhatók, teljesítményük összeadódik. A meghibásodásról a cserép világító éle tájékoztatja a tulajdonost, ezután a megrongálódott darab egyszerűen kiszerelhető, így nincs szükség az összes elem cseréjére. 

A hagyományos napelemes megoldások hátránya, hogy nem túl esztétikus, táblás kivitelben szerelhetők fel, jelentős többletsúllyal terhelve a tetőszerkezetet. Drágák és a működtetésükhöz szükséges rendszer kiépítése is költséges, ráadásul a napelemtáblák javításakor gyakran az egészet kicserélik. Ezzel szemben a napelemes cserép minden tetőtípusra felszerelhető, műemléki környezetbe is beilleszthető, legyen szó gótikus templomtoronyról, kastélytetőről vagy kínai pagodáról. Bármilyen formában, méretben és színben gyártható, nincs szükség a födém átalakítására sem. A napelemes cserép súlya körülbelül egyharmada a hagyományosnak, a cellák viszont akár negyven százalékkal nagyobb hatásfokon is teljesíthetnek, mint a jelenlegi rendszerek. A szórt fénynek akár nyolcvan százalékát is felhasználják. 

A világ százhatvan országában élvez védettséget az új találmány

A napelemes tetőcserép megalkotását egy hétköznapi problémának köszönhetjük. Tóth Miklós felesége folyton bosszankodott a magas villanyszámla miatt. Az elektronikai szakember ezért olyan, új módszeren kezdett dolgozni, amelynek felhasználási területe jóval szélesebb, mint a hagyományos napelemes eszközöké. Közben felmerült, hogy miért ne lehetne maga a tető a rendszer része? Így született meg a napelemes tetőcserép ötlete. A szabadalmi hivatalban kiderült, hogy nincsen hasonló oltalom beadva, ezért Tóth levédette a terveket, így az új találmány a világ százhatvan országában élvez védettséget.  

A napelemes cserép várhatóan nem lesz drágább, mint a hagyományos megújuló rendszerek. Jelenleg másfél-hárommillió forintos beruházással szerezhetők be olyan eszközök, melyek önmagukban is biztosíthatják egy lakás energiaforrását. Előzetes becslések alapján egy családi ház felszerelése hét-nyolc éven belül térül meg. Pályázati segítséget is igénybe véve pedig ez az idő akár négy évre is rövidülhet. 

Dán tudósok szerint a természet további átalakításával kellene fékezni az ember okozta globális klimatikus folyamatokat: felhők gyártásával, a napfény visszaverésével csökkenteni lehetne az átlaghőmérsékletet.

Már jó ideje folynak a kutatások arról, hogy miként lehetne csillapítani az ipari termelés környezetkárosító hatásait. Számos tanulmány mutatta már ki, hogy az emberi tevékenységnek köze van a globális felmelegedéshez, aminek jelenleg még beláthatatlanok a hatásai: a jégtakarók olvadása, az éghajlatok eltolódása komoly problémát jelent. Ugyanakkor a szennyezés nem szüntethető meg teljesen, így a kutatók megoldást keresnek.

Rakéta vagy felhő 

Voltak már ötletek a helyzet kezelésére, ezek azonban kivitelezhetetlennek és túlságosan drágának tűntek: egy amerikai mérnök például több milliónyi apró, fényvisszaverő felületeket juttatott volna a világűrbe rakétákkal, hogy azok a Nap fényének részleges tükrözésével mérsékeljék a hőmérsékletet. A koppenhágai tudósok úgy gondolják, megtalálták a megoldást a globális felmelegedés mérséklésére. Állításuk szerint viszonylag olcsó és egyszerűen megvalósítható ötletükkel jelentősen enyhíteni lehetne az üvegházhatású gázok okozta problémákat.

Elképzelésük szerint körülbelül kétezer, szélenergiával működő hajó járná az óceánt. Ezek a járművek vizet szívnának fel, amit szétpermeteznének a légkörben. A tapasztalatok szerint a folyamat végén felhősödés alakulnak ki. Ezek a felhők a visszavernék napfény egy-két százalékát, így azok a világűrbe távoznának ahelyett, hogy az óceánt melegítenék fel. Ez a visszavert energiamennyiség elég lehet ahhoz, hogy csökkentsük a felmelegedést.

Automata hajók

A hajók a tervek szerint automata vezérlésűek lennének, nem lenne legénységük, műholdakkal irányítanák őket az óceánnak arra a pontjára, ahol a legnagyobb hatásfokkal tudnak részt venni a felhőréteg képzésében. Főleg a Csendes-óceánon dolgoznának, messze a lakott területektől, hogy az embereket ne zavarják a folyamatos esőzések.

Az eddigi kimutatások szerint a flotta megtervezése, felépítése, tesztelése és 25 éven belüli útra bocsátása körülbelül 9 milliárd dollárba kerülne, ami eltörpül ahhoz a 250 milliárdhoz képest, amit a fejlett országok fordítanak a szén-dioxid-kibocsátás hatásainak enyhítésére.

A módszer több kutatócsoportnak is megtetszett, amerikai és brit tudósok hasonló megoldáson gondolkoznak, és ők is a felhőképző hajó prototípusának megépítésén dolgoznak.

Egymagában a tavaly Magyarországon megvalósult összes napelemes villamosenergia-termelő beruházás teljesítményének közel felére képes az önkormányzat által Újszilváson létesített rendszer – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkára a helyszínen, a naperőmű ünnepélyes átadásán.

Bencsik János kiemelte: az uniós támogatással, nettó 470 millió forintból megvalósult fejlesztés példaértékű. A demonstrációs és oktatási célokat is szolgáló projekt eredményeként 68 napelemtáblán, 1632 panelből álló naperőműve látja el elektromos árammal a 2.800 lelkes Pest megyei község önkormányzati intézményeit.

Emlékeztetett: a napkövető fotovoltaikus rendszer kiépítése itt egy folyamat része, hiszen korábban már egy – Magyarországon ugyancsak egyedülálló – geotermikus fűtési technológiát is átadtak a faluban. Ezzel Újszilvás az első olyan honi település, amelynek önkormányzata hő- és áramszükségletének csaknem egészét megújuló energiaforrásokból fedezi. 

„Ez a szemlélet kicsiben megtestesíti a Nemzeti Energia Stratégia célkitűzéseit” – fogalmazott a politikus jelezve, hogy a kormány a fejlesztési források átcsoportosításával újabb 40 milliárd forintot szán az ilyen típusú beruházások támogatására. Amennyiben ezt Brüsszelben is jóváhagyják, a keretre várhatóan 2012 tavaszától lehet majd pályázni - tette hozzá.

Hangsúlyozta: a napelemes technológiák alkalmazása manapság még csak jelentős mértékű vissza nem térítendő támogatás segítségével kifizetődő. Ám ennek ösztönzése a környezetvédelmen és takarékosságon túl foglalkoztatási szempontból is fontos. A kormány ezért az ország újraiparosításán belül is elkötelezett a hazai energetikai gépgyártás további fejlesztése mellett.

Az államtitkár emlékeztetett: az elmúlt egy évben 7,7 milliárd forint értékben, összesen 169 napelemes villamosenergia-előállító rendszerre benyújtott pályázatot támogattak. Ezek összteljesítménye megközelíti a 13 megawattot, alkalmazásuk pedig emellett több mint 13 ezer tonna szén-dioxid kibocsátást is megtakarít.

E projektek átadásával 14-szeresére bővül a 2010-ben elkészült fotovoltaikus rendszerek 0,9 megawattnyi teljesítménye. A tavaly kiépült kapacitásnak egyébként immár az Újszilváson működő naperőmű is köze felét szolgáltatja.

Forrás: MTI

Szolár panel, vízmentes piszoár és energiatakarékos konyhatechnológia a hálózat első hazai zöld éttermében.

A napi 1 köbméter víz megtakarítására alkalmas vízmentes piszoárok mellett a víztakarékos csaptelepek alkalmazása révén közel 70 százalékára csökken a „zöld” étterem napi átlagos vízfogyasztása. A McDonald’s épületgépészeti fejlesztésének alapelve a berendezések villamosenergia-fogyasztásának radikális csökkentése. A környezetbarát hűtőközeggel és hőszivattyúval rendelkező legkorszerűbb klímaberendezések 25 százalékkal kevesebb villamos energiát fogyasztanak ugyanakkora hűtőteljesítményhez, emellett kisebb mértékben terhelik a környezetet. Az automata grill- valamint az olajsütő berendezés a korábbiaknál húsz százalékkal kevesebb energiával működik. Az étterem vendégterének világítására halogén lámpák helyett LED-eket alkalmaznak. Ezek 90 százalékos energia-megtakarítást eredményeznek. A kültéri világító reklámokba szintén LED-eket telepítettek, ezek 95 százalékkal kevesebb áramot igényelnek, mint a hagyományos neon csövek. Az Üllői úti étteremben a gyorsétterem-hálózatnál elsőként alkalmazzák a megújuló energiaforrásnak számító szolár panelekkel működtetett reklámvilágítást.

Azonban az ételeiket még nem sikerült "kizöldíteni"

Az alábbi videóban megnézheted, hogy bírja a sajtburger és sült krumpli 4 évig egyetlen apró pici penész folt nélkül!

Mi mindenre lehet ezeket a műanyag palackokat felhasználni?!

Felfedezték, hogyan lehet egyszerűen, olcsón megtisztítani az ivóvizet. 

Az arzén a világ több részén okoz problémát. Főleg a fejlődő országokban, ahol sok ember szenved az arzén mérgezéstől. Olyan technológiára van szükség a szennyezett ivóvíz megtisztítására, amely egyszerű és helyben található anyagokkal megoldható. Az így kifejlesztett technológiai folyamat az ásványvizes, üdítős műanyag palackok felhasználásán alapul. A palackokat apró darabokra kell vágni, és befedni ciszteinnel. (A cisztein egy aminosav, amely megtalálható a táplálékban és táplálék-kiegészítőkben.) Az így befedett műanyagdarabkákat el kell keverni az arzénos vízben.

Ez úgy működik, mint a mágnes: a cisztin megköti az arzént. Ezután eltávolítjuk a műanyagot, és marad az iható víz. A technika annyira egyszerű, hogy semmiféle technikai képzettség nem szükséges hozzá, ez az egyik legnagyobb előnye a meglévő arzén-kivonási technikákkal szemben. Sem a műanyag palack beszerzése, sem a cisztein alkalmazása nem ütközik nehézségbe. Viszonylag rövid idő alatt fel lehet állítani ezzel a technikával dolgozó víztisztító telepeket. Sőt, a technikát más, mérgező nehézfém eltávolítására is lehet használni a víztisztításban.  

Magyaroké a Green Oscar:

Raisz Iván és Barta István találmánya, a metanol előállítása kommunális hulladékból nyerte meg a “Zöld Találmányok Nemzetközi Versenyét” Nürnbergben. 

A feltalálók világszervezete Nürnbergben a világ egyik legjelentősebb innovációs kiállítása keretében megrendezte a “Zöld Találmányok Nemzetközi Versenyét”. A több mint harminc országból bemutatott hétszázötven új műszaki alkotás közül Vedres András elnök vezette nemzetközi bíráló bizottság hatvan találmányt juttatott a döntőbe - adta hírül a Magyar Feltalálók Egyesülete (MAFE). A fődíjat, a “Green Oscart”, magyar alkotópáros, Raisz Iván és Barta István nyerte el. A győztes találmányuk, metanol előállítása kommunális hulladékból 2008-ban Magyarországon az “Év találmánya” címet kapta meg. Azóta a hasznosítás sikeresen folyik. Az eredmények meggyőzőek, egy tonna városi szemétből 300 kilogramm metanolt tudnak előállítani, miközben széndioxid gáz kibocsátás nincs. A jelenlegi megoldás a városi hulladék feldolgozásánál a szemétégetés. Az viszont tetemes mennyiségű klímaromboló gázt juttat a környezetbe.

 
Oláh György Nobel-díjas magyar kémikus 2006-ban kiadott könyvében megjósolta, hogy a jövő hajtóanyaga a kőolaj fogytán a metanol lesz. A kiváló technológiai eredmények és a most kivívott erkölcsi siker alapján állíthatjuk, hogy Raisz Iván és társa találmánya az olajkor utáni metanol gazdaság részévé válik. Az öko-találmányi verseny második helyezettje egy maláj alkotás lett, aminek alkalmazásával növényi rostanyagokból természetes környezetben is gyorsan lebomló csomagoló fólia készíthető. A harmadik díjat egy kínai feltaláló érdemelte ki, ipari hangszennyezést elnyelő rendszerével.

forrás: mti

Átadták az ország legkorszerűbb, 500 millió forintos uniós támogatással épült biogázüzemét Szarvason.

A 4,5 milliárd forintből épült,  4,17 megawatt teljesítményőű üzem teljesítményét tekintve várhatóan jó ideig csúcstartó is marad a magyarországi biogázüzemek között. A létesítmény az élelmiszer-előállításból származó, évi több mint 40 ezer tonna problémás hulladék, valamint a környező állattartó telepekről származó további 53 ezer tonna szerves trágya feldolgozása révén évente 12,5 millió m3 CO2-semleges biogázt állít elő.

A két helyszínen épült erőmű egységeti 4,2 km-es gázvezeték köt össze. A biogázüzem és kiszolgáló létesítményei Szarvas külterületén épültek fel, míg a projektben alapanyag-szállítóként is közremőködő Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. telephelyén létesített trigenerációs kiserőmű fűtési melegvízen kívül technológiai gőzt, hűtési hidegenergiát és áramot is termel. Itt történik a termelt biogáz több mint 80 százalékának – összesen kb. 55 000 giga joule – energetikai hasznosítása, amivel évente 1,5 millió m³ földgáz kiváltása válik lehetővé.

Az üzemben a villamos-energia mellett magas értékű talajjavító tápanyagokat tartalmazó biotrágyát állítanak elő, ami több ezer hektár mezőgazdasági hasznosítású területen teszi lehetővé a műtrágya helyettesítését vagy pótlását.

Forrás: Szarvasi biogázüzem

Kvótáért vett félezer  Mitsubishit Észtország
 

A Mitsubishi Motors Corporation (MMC) bejelentette, hogy leszállította az első ötven új generációs, elektromos hajtású (EV) i-MiEV modellt abból az 507-ből, amit Észtország kormánya rendelt meg.

ÉRDEKESSÉGEK:

A III. Magyarországi Klímacsúcs előtt a szervezők összeállítást készítettek azokról a károkról, amelyeket a klímaváltozás okozott. Az összeállítás a III. Magyarországi Klímacsúcs honlapján is olvasható.

Amit gyermekeid már nem ehetnek: banán - A banán 10 éven belül eltűnhet a Föld felszínéről, mivel az emberi beavatkozás következtében elvesztette genetikai sokszínűségét!

Ahol már nem síelhetsz többé: a Chacaltaya gleccser - A globális felmelegedés miatt ez év elején elolvadt a 18 000 éves Chacaltaya gleccser Bolíviában!

Ahova nem fogsz tudni nyaralni menni: a Maldív-szigetek - A Maldív-szigetek a globális felmelegedés miatt eltűnhetnek az óceánban! Egyes előrejelzések szerint az 1196 szigetből álló ország akár már 2030-ban lakhatatlanná válhat!

Ahol unokáid már nem karneválozhatnak: Velence - Velencét az 1900-as években évente hétszer öntötte el az ár, 2002-ben már 108-szor, és ha minden változatlan marad, akkor 2100-ra a város folyamatosan víz alatt lesz.

Amit nászutadon már nem fotózhatsz le: a Kilimandzsáró hava - A klímaváltozás miatt elolvad a Kilimandzsáró hava. A világörökségi címmel büszkélkedő hegy tetején a hó vastagsága évente fél méterrel csökken, így a csúcs hava 15 év múlva már csak régi fényképeken lesz látható.

Amit unokáid mesének hisznek majd: hóesés Karácsonykor - A fehér Karácsony valószínűsége száz évvel ezelőtt 20% volt, a globális felmelegedés miatt ez mára 15%-ra csökkent, 2100-ban pedig alig 5% lesz.

Akikkel már nem találkozhatsz: a 2003-as európai hőhullám 70 000 áldozata - A globális hőmérséklet-emelkedés miatt következett be 2003-ban az európai hőhullám, amely 70 ezer ember életét követelte.

Amiket már csak állatkertben láthatsz: mhorr gazellák - A mhorr gazellák a vadonból már teljesen kipusztultak, így a világ állatkertjeiben tartott 141 egyed a teljes világállományt jelenti.

Amik a szüleid eddigi élete alatt alatt haltak ki: a Föld élővilágának több mint egynegyede - A Föld élővilágának több mint egynegyede eltűnt 1970 óta. A szárazföldi fajok populációja 25, a tengeri állatoké 28, az édesvízieké 29 százalékkal csökkent. A tengeri fajok esetében tíz év alatt, 1995 és 2005 között zajlott le a drasztikus csökkenés, míg az óceáni madarak állománya 30 százalékkal fogyatkozott meg a kilencvenes évek közepe óta.

Amit a saját szemeddel nézhetsz végig: az osztrák Alpok gleccsereinek halála - Az osztrák Alpok több ezer méter magas csúcsai között képződött gleccserek jégfelületének 80%-a a klímaváltozásnak köszönhetően 2050-re egyszerűen eltűnik, 2100-ra pedig már csak hírmondó marad belőlük.

Akiket a katasztrófák a Te életed alatt üldöznek el otthonukból: 200 millió ökológiai menekült - A klímaváltozás miatt bekövetkező környezeti katasztrófák, mint például a szárazság, az elsivatagosodás, a heves esőzések, az áradások és a tengerszint-emelkedés miatt 2050-ig 200 millióan válhatnak földönfutóvá, jelenleg 25-27 millió ökológiai menekült lehet világszerte.

Ahol 30 éves korodban már nem csónakázhatsz: az Aral-tó - Az Aral tó sorsa egy mesterséges természetátalakító program következtében végleg megpecsételődött, de hogy ilyen hamar eltűnik, arra senki nem számított. Egy nemrég készült felmérés szerint a tó nagyobbik, déli része 15 éven belül kiszárad.

Amit ma még nem hiszel el: Északi-sarkról az elkövetkező száz év során eltűnik a jég - A globális felmelegedés miatt az Északi-sarkról az elkövetkező száz év folyamán teljesen el fog tűnni a jég. A sarki jég 1978 óta minden évtizedben 3-4 százalékkal zsugorodik, így az évszázad végére nyaranta nem lesz már jég az Északi-sarkon.

Tudtad, hogy október 31.-étől 7 milliárdan leszünk a Földön?

Ezek a tényezők mind-mind az óriási mértékben megnövekedő vízhasználatot eredményezik. A huszadik században a vízhasználat majdnem dupla akkora mértékben növekedett, mint a Föld lakossága.

De a folyamat még nem állt meg: várhatóan 2007 és 2025 között is megduplázódik a vízhasználat a fejlődő országokban, és 18%-kal nő a fejlettekben. A legnagyobb mértékű növekedés a legszegényebb országokban várható majd. Az ebben a században várható környezeti változások – súlyos áradások, aszályok, a csapadék eltolódása – valószínűleg először és a legnagyobb mértékben ezeket az országokat sújtja majd.

Vajon elég lesz-e a Föld vízkészlete 9 milliárd embernek is? - mert várhatóan ennyien leszünk a Földön a 21. század közepére. Azt mondják a szakértők, hogy nagyon sok víz van a Földön, így minden valószínűség szerint nem fog elfogyni. A probléma csak az, hogy a világ vizeinek 97,5%-a sós, a 2,5%-nyi édesvíznek pedig a kétharmada fagyott állapotban van. Vagyis kevés édesvíz áll a rendelkezésünkre.

A Földön több mint egymilliárd ember nem jut friss ivóvízhez, és két milliárdan élnek megfelelő higiéniai körülmények nélkül, ez pedig évi 5 millió ember halálát okozza. Elsősorban a gyermekek esnek áldozatul a szomjúságnak, valamint a vízben terjedő fertőzéseknek.

Az édesvíz mindössze 8%-át használjuk fel háztartási célra, 70%-a öntözésre, 22%-a pedig ipari célokra megy el. Ez azt jelenti, hogy egy tudatosabb vízgazdálkodás megvalósítására van szükség, hiszen az iható vizet pazarlás például az iparban elhasználni. Ha tudnánk, hogy hol milyen víz kell, akkor javíthatnánk a jelenlegi tendencián, és remélhetőleg nem kellene megélni azt az időt, amikor a víz hiánycikk lesz.

Ha a globális felmelegedés ezzel a sebességgel folytatódik, a kihalás fenyegethet bennünket. 
Íme az ismertető fokról fokra.

1 fokos növekedés:

A jégmentes tenger több hőt nyel el, és gyorsítja a globális felmelegedést; a világ felszínének egyharmadáról eltűnik az édesvíz, az alacsonyan fekvő partvidékek víz alá kerülnek. Az egy fokos felmelegedés elkerülésének esélye: nulla

2 fokos növekedés:

Európaiak hőgutában halnak meg, erdők tűzvészben pusztulnak, az elgyötört növények elkezdenek szén-dioxidot kibocsátani, ahelyett, hogy elnyelnék, a fajok egyharmada kihalással néz szembe.

Nemcsak a partmenti települések fognak szenvedni. Amint a hegyekben eltűnnek a gleccserek, az emberek vízkészlete elvész. Az egész indiai szubkontinens a túlélésért fog küzdeni. „Ahogy a gleccserek a legmagasabb csúcsok kivételével mindenütt elolvadnak, megszűnik a százmilliókat létfontosságú édesvízzel ellátó hatalmas folyók vízutánpótlása. Vízhiány és éhínség lesz az eredmény, amely az egész régiót destabilizálja. És most a katasztrófa középpontja nem India, Nepál vagy Banglades lesz, hanem az atomfegyverrel rendelkező Pakisztán.”

A 2 fokos felmelegedés elkerülésének esélye: 93%, de csak akkor, ha az üvegházgázok kibocsátása 60%-kal csökken az elkövetkező 10 évben.

3 fokos növekedés:

A növényekből és a talajból kibocsátott szén tovább gyorsítja a felmelegedést. Az Amazonas esőerdeje kipusztul, a partmenti városokat szuper hurrikánok sújtják, Afrika éhezik.

Míg a szárazföld ég, a tengerszint tovább emelkedik. Még a legoptimistább számítás szerint is, eddigre a sarkköri jégtakaró 80%-a elolvad, és a maradék is hamarosan követi. New York víz alá kerül. Az olyan katasztrófák, mint amilyen 1953-ban sújtotta Kelet-Angliát, jelentéktelen mindennapi eseménnyé válnak, és Hollandia térképét szétszaggatja az Északi-tenger. Éhező emberek vándorolnak mindenütt – Közép-Amerikából Mexikóba és az USA-ba, Afrikából Európába, ahol újjáéledő fasiszta pártok nyerik el a szavazatokat, megígérvén, hogy távol tartják őket.

A 3 fok globális felmelegedés elkerülésének esélye: csekély, ha az emelkedés eléri a 2 fokot, és beindít visszacsatoló szén-ciklusokat a talajból és a növényzetből.

4 fokos melegedés:

A permafrost (állandóan fagyott területek) terjedő olvadása a globális felmelegedéstmegállíthatatlanná teszi; Anglia nagy részét a súlyos árvíz lakhatatlanná tette, a mediterrán régió elnéptelenedik.

Az egyik legveszélyesebb visszacsatolás most kapcsol be – a permafrost megállíthatatlan olvadása. A tudósok úgy gondolják, hogy legalább 500 milliárd tonna szén vár kiszabadulásra a sarkköri jégben, bár még egyikük se számolta ki, hogy ez mennyivel járul hozzá a globális felmelegedéshez. Egy fok? Kettő? Három? A mutatók vészjóslóak.

A négy fokos felmelegedés elkerülésének esélye: kicsi, ha az emelkedés eléri a három fokot, és beindítja a permafrost olvadását.

5 fokos emelkedés:

Az óceánfenékről eredő metán gyorsítja a globális felmelegedést. A jég mindkét sarkról eltűnik, az emberek élelmet és vizet keresve vándorolnak, és állatként próbálnak megélni a vadonból, sikertelenül.

Az öt fokos globális felmelegedés elkerülésének esélye elhanyagolható, ha az emelkedés eléri a négy fokot, és az óceánfenéken lévő metán kiszabadul.

6 fokos felmelegedés:

A Földön az élet apokaliptikus viharokkal és árvizekkel véget ér. Hidrogén-szulfid gáz és metán tűzgolyók rohannak keresztül-kasul a bolygón, atombombák erejével; csak gombák maradnak életben.

„Először egy apró zavaró tényező elindít egy gázzal telített vízcsomagot felfelé. Ahogy emelkedik, buborékok keletkeznek, amint a csökkenő nyomás hatására az oldott gáz kipezseg – éppúgy, mint ahogy egy üveg üdítőital kiömlik, ha túl hirtelen csavarjuk le a tetejét. Ezek a buborékok a vízcsomagot még könnyebbé teszik, és felgyorsítják a vízen keresztüli emelkedését. Ahogy felfelé tör, egy robbanás erejét elérve magával ragadja a környező vizet. A felszínen a víz több száz méterre lövell a levegőbe, és a kiengedett gáz kirobban a légkörbe. Lökéshullámok terjednek kifelé minden irányba, még több kitörést kiváltva a közelben.”

A kitörés több, mint csak egy újabb pozitív visszacsatolás a globális felmelegedés gyorsuló folyamatában. A szén-dioxidtól eltérően a metán gyúlékony. „Még olyan alacsony légköri metán koncentrációnál is, mint 5%” - mondja Lynas – „a keverék belobbanhat egy villámtól, vagy más szikrától, és tűzgolyók hasíthatják végig az eget.” A hatás nagyon hasonló az USA és az orosz hadsereg által használt tüzelőanyag-levegő robbanóanyaghoz (FAE) – az úgynevezett „vákuum bombához”, ami üzemanyag cseppeket gyújt be a cél felett. A CIA szerint: „A gyújtópont közelében lévők megsemmisülnek. A peremnél lévők valószínűleg belső sérüléseket szenvednek, többek között dobhártyarepedés, komoly agyrázkódás, tüdő és belső szervek megrepedése, és talán megvakulás.” Ezek a taktikai fegyverek csak petárdák az óceáni kitörésekből keletkező metán-levegő felhőkhöz képest. A kutatók számításai szerint ezek majdnem teljesen elpusztíthatják a szárazföldi életet. (251 millió éve csak egy nagytestű szárazföldi állat, a disznószerű lystrosaurus maradt életben.)

Becslések szerint egy jövőbeli nagy kitörés 108 megatonna TNT-vel egyenlő energiát szabadíthat fel – százezerszer többet, mint a világ teljes nukleáris fegyverállománya. Még Lynas se tudja elkerülni – minden tudományos korrektsége ellenére - a Hollywood-i befejezést. „Nem nehéz elképzelni a végső rémálmot. Óceáni metánkitörések nagy népesség központok közelében emberek millióit törlik el – talán napok alatt. Képzelj el egy tüzelőanyag-levegő robbanóanyag tűzlabdát egy város felé rohanni – mondjuk London, vagy Tokió – a robbanás hulláma egy atombomba erejével és sebességével terjed a robbanás középpontjából.

Az épületek kilapulnak, az emberek helyben elhamvadnak, vagy a robbanás erejétől süket-némává válnak. Keverjük össze Hiroshimát a Katrina utáni New Orleans-sal, hogy valamilyen elképzelésünk legyen arról, hogyan nézhet ki egy ilyen katasztrófa: megégett túlélők csatáznak az élelemért, szanaszét vándorolva az üres városokból.”

A 6 fokos globális felmelegedés elkerülésének esélye: nulla, ha a felmelegedés meghaladja az 5 fokot, addigra minden visszacsatoló folyamat irányíthatatlanná válik.

Mark Lynas: Six Degrees: Our Future on a Hotter Planet  (Hat fok: Jövőnk egy forróbb bolygón)

Olvastam egy rendkívül érdekes cikket, amely leírja, hogyan járulhat hozzá minden ember a klímakatasztrófa elkerüléséhez. 
Ez bármilyen meglepő is,
a vegetarianizmus. 

Sajnos, azt még én se tudom elképzelni, hogy ne egyek soha többet húst, de ha valaki azt mondja, hogy ezzel lelassíthatom ezt a folyamatot, azaz nem én egyedül, hanem együttesen, akkor igen erőteljesen elgondolkodnék rajta.
Ha erős dohányosok, narkósok, vagy alkoholisták le tudtak szokni káros szenvedélyükről, akkor mi miért ne tehetnénk ugyanezt? Nem azt mondom, hogy holnaptól, de fokozatosan bármelyikünk meg tudja tenni. 
Arról nem is beszélve, amit elkövetünk az állatok ellen. Persze erre mindenki csak legyint, hogy "megszoktuk". Gyerekkorunk óta esszük őket, milyen buli volt egy disznóvágásra elmenni, stb.

Irdatlan nagyságú erőforrásokat és földterületeket használunk fel, hogy annyi húshoz jussunk, aminek az energiatartalmát, töredéknyi ráfordítással, növényi tápanyagokból is megkaphatnánk. A takarmánytermesztés, állattartás, húsfeldolgozás, hűtés és szállítmányozás összesen több szennyező anyagot juttat a légkörbe, a talajba és a vizekbe, mint az ipari és lakossági szektor együttvéve.  És ráadásul emellett a kegyetlen pazarlás mellett, a harmadik világban továbbra is tombol az éhínség.

A megoldás tehát a húsmentesség, a vegetarianizmus. 

Ez nemcsak légből kapott javaslat. Az állattartás környezetromboló hatásairól rengeteg tanulmány és számítás készült. A globális felmelegedéshez többel járul hozzá, mint a figyelem középpontjában álló közlekedés összes formája együttvéve.  

A legújabb kutatásokat figyelembe vevő, mérvadó adat, hogy az állattartás az összes üvegházgáz kibocsátások 80%-áért felelős!!! Ez az információ egy nagyon erőteljes eszközt ad a kezünkbe, mert most először mi magunk, saját, egyszerű, mindennapi tevékenységünkkel megállíthatjuk a globális felmelegedést. Csupán azzal, hogy erősen csökkentjük, illetve lehetőleg elhagyjuk az állati eredetű termékeket az étrendünkből, és a számos vonzó növényi alapú étel valamelyikével helyettesítjük azt.

Míg egy átlagos húsevő évente az étrendjével annyival járul hozzá a klímaváltozáshoz, mintha 4700 km-t autózna, egy tejtermékeket is fogyasztó vegetáriánus esetében ez a szám 2400 km. Állati termék nélküli, vegán étrend mellett ez a szám már csak 630 km, bio vegán életmód esetén pedig csupán 280 km. Tehát döbbenetes, több mint 80-90%-os csökkenést érhetünk el a személyes kibocsátásunk legnagyobb forrásában, ha helyesen döntünk!

Ennek a megoldásnak számos további előnye is van. Nem kell várnunk a kormányra és a politikusokra. Nem igényel komolyabb befektetést senki részéről, sőt, kis odafigyelés mellett egyenesen olcsó. Akár holnaptól megtehetem.. A jótékony hatása is gyorsan érvényesül: olyan üvegházgáz, a metán kibocsátását csökkenthetjük ezzel óriási mértékben, ami pár év alatt kiürül a légkörből, tehát a hűtő hatás nagyon hamar érzékelhető.

A megoldás: a húsfogyasztás elhagyása nélkül bármit teszünk, az hatástalan marad és garantált a katasztrófa, míg egyedül ezt a lépést megtéve viszont megállítható a klímaváltozás.

A húsmentes táplálkozás szinte minden egyéb emberi és környezeti válságra is megoldás.

 Ősztől a jelenleg 100 Mol töltőállomás mellett újabb 50 benzinkúton lehet majd leadni a használt sütőolajat.

A Mol május végén indította kampányát, melynek során két hónap alatt 9,3 tonna használt sütőolajat gyűjtött össze a benzinkutaknál elhelyezett hordókban, a háztartásoknak pedig mintegy hétezer gyűjtőflakont adott át.

Magyarországon egy háztartás havonta átlagosan 3 liter étolajat fogyaszt, aminek 75 százalékát sütésre használják,- ami pedig nem egészséges. A háztartások többsége kiönti a használt olajat, ami jelentősen szennyezi a környezetet. Egy csepp használt olaj mintegy ezer liter vizet szennyez.

A Mol által forgalmazott benzinben és gázolajban 5 százalék a megújuló részarány, azaz a bioüzemanyag rész, ami 2020-ra 10 százalék lesz Magyarországon.

Mi történik a begyűjtött használt sütőolajjal?

Komáromban már működik olyan üzem, ahol a használt étolajból bioüzemanyagot gyártanak. A tisztítás során keletkező hulladék (prézli-, ételmaradék stb.) a biodízel gyártás melléktermékeivel együtt pedig kiváló alapanyaga a biogáz előállításnak. 

A sütéshez elhasznált olajból a környezetet károsító hulladék helyett ezzel a megoldással környezetbarát termék lesz.

 2005-ben vezette be az ENSZ a kreditrendszert. 2005-től szinte a semmiből 5 év alatt 2010-ig 175 milliárd eurós piac alakult ki. A karbon kredit piac forgalma a kőolaj piacának a duplájára nőhet csak a 2010-es években.

Az olaj piac jelenleg 1500 milliárd eurós forgalmat bonyolít, tehát 9 éven belül a karbon kredit piac egy 3000 milliárd eurós piaccá fejlődik, ami az emberiség történelmének talán legnagyobb üzleti lehetőségét is jelenti egyben.

Szakmai előrejelzések szerint a karbon kredit piac lesz a világ legnagyobb nyersanyagpiaca és mindenidők legnagyobb piacává válhat. Az benne a nagy jelentőségű, hogy szinte kockázatmentes, mert az ENSZ folyamatos csökkentése miatt egyirányba megy felfelé. 

Az önkéntes kredit rendszer bevezetésénél 2005-ben a kis tőkével rendelkező magánszemélyek még nem tudtak hozzáférni ehhez az új pénzügyi termékhez. Csak a nagytőkével rendelkező befektetők, vagy befektetői csoportok vehettek  részt benne. 

2011. januárjától már minden átlagember számára elérhető kis tételben a karbon kredit vásárlás. Mivel ez egy most induló üzletág, lehetőséged van döntened arról, hogy mikor szeretnéd kivenni a részed belőle. A legelején, vagy vársz, míg nagyon sokan meggazdagszanak előtted. Az időzítésnek itt is rendkívül fontos szerepe van.

Szeretnél gyorsan dönteni, de kellene hozzá további információ? Nézd meg a www.karbonkreditek.com weboldalt, ahol válaszokat kapsz erről a  kereskedelemről. Valamint arról is, miért kellett bevezetni, miért kell, hogy minden ember megismerje és részt vegyen benne.

 Eddig csak államok között folyhatott a Karbon kredit kereskedelem. Ugyanis azok az országok, akik csatlakoztak a kiotói egyezményhez, minden évben kaptak egy bizonyos mennyiségű Karbon kreditet, vagy kvótát. Magyarország is minden évben megkapta, de nem használta fel az összeset, így a többletet eladhatta más országoknak. Ezzel a magyar állam milliárdokhoz jutott hozzá.

Aztán pár évvel később pár pénzügyi mágnás is csatlakozott a Karbon kereskedelemhez.
Ebbe az üzletágba nem lehetett 5, 10, vagy akár 100 millió Ft-al sem beszállni, mert ide több milliárd dollár volt a belépő.

Al Gore: Volt amerikai alelnök, Nobel-békedíjas, az első Karbon kredit milliárdos.
2006-ban jelent meg a Kellemetlen igazság című könyve, melyből film is készült. A film két Oscar-díjat nyert el. 

Bill Gates: Ő annak az élharcosa, hogy a nulla szintre kell csökkenteni a CO2 kibocsátást.
Vagyonának egy részét Karbon kreditbe fektette, közel 20 milliárd dollárt. 

Warren Buffet: 2008-ban a világ leggazdagabb embere volt. Nem kevesebb, mint 44 milliárd dollárért vásárolt Karbon krediteket. 

2011 január 31.-től hivatalosan magánszemélyek is rendelkezhetnek Karbon kreditekkel!

A Karbon kredit nem más, mint az ENSZ által felügyelt pénzeszköz, hasonlít az értékpapírhoz, sorszámozott, certifikált dokumentum.

A válasz egyszerű, pénzzel. Üzletet kell nekik ajánlani.

Ezért az ENSZ 2005-ben létrehozta az úgynevezett kvótarendszert. Mindezt azért tette, hogy be lehessen tartatni a káros anyag kibocsátással kapcsolatos vállalásokat. 

Ennek a következő a lényege:

Az ENSZ évről éve meghatározza, hogy mennyi lehet a Föld össz CO2 kibocsátása és ezt leosztja az egyes országokra. Azok az országok, akik kevesebb szennyező anyagot juttatnak a légkörbe a számukra megengedettnél, mint pl. Dánia, a többlet kvótát, ami megmaradt nekik, eladhatják olyan országoknak, akik pedig túllépik a rájuk szabott kvótát, tehát kvóta hiányban szenvednek.

Ez egy hatalmas üzlet és azon országok jutnak milliárdokhoz, akik valóban csökkentik a káros anyag kibocsátást. Tehát, megvan határozva, hogy egy ország mennyi káros anyagot bocsáthat ki. Az országok pedig leosztják az egyes cégekre. Egy gyár meghatározott mennyiséget bocsáthat ki egy évben. 1 KW/h energia előállítása során 1tonna CO2 kerül a légtérbe. Következő lépésként az ENSZ bevezetett egy egységet, ami az úgynevezett Karbon kredit. 

   Milyen konkrét lépések szükségesek ahhoz, hogy 2 Celsius fok alatt megállítható legyen a globális felmelegedés?

Még tehetünk a globális felmelegedés ellen! Ha mindannyian összefogunk, akkor sikerülhet 2 Celsius fok alatt megállítani az átlaghőmérséklet emelkedését. A rossz hír pedig az, hogy amennyiben folytatódik az eddigi gyakorlat, akkor a globális átlaghőmérséklet a század végére akár 5 Celsius fokkal is emelkedhet.

 
A klímaváltozást az ember tevékenysége indította be, és gyors cselekvéssel meg is állíthatja. De ehhez nagyon gyors és határozott lépésekre van szükség. Egyikünk sem várhat a másikra, vagy bújhat ki a cselekvés alól azért, mert félénk, vagy mert bármilyen, pl. gazdasági versenyben emiatt hátrányba kerül, stb. Itt egészen másféle versenyről van szó: az ellenfél az óra, a tét pedig emberéletekben mérhető!

 Bolygónk a japán katasztrófa óta folyamatosan remeg. A napok rövidebbek lettek, a föld tengelye elmozdult, az Antarktiszon gleccserek szakadtak le. 

A japán földrengés nem csak az országot tolta közelebb Amerikához, de az egész földbolygót megrengette.

A Spiegel tanulmánya: Arra számítottak a japánok is, hogy földrengés lesz, de ilyen mértékűvel nem számolt senki. Az ország partjai előtt fut egy törésvonal, ahol az óceáni lemez az ázsiai kontinens alá csúszik be, körülbelül hetenként két milliméter sebességgel. A várt katasztrófa bekövetkezett március 11-én helyi idő szerint 14:46 perc 23 másodperckor: a tengerfenék kőzete nem bírta tovább a kontinens nyomását és eltört. A mérések kezdete óta ez volt a negyedik legnagyobb földrengés és hatása az egész bolygóra kiterjedt.A rengés 129 kilométernyire indult a japán Szendai városától, ott keletkezett törés 32 kilométeres mélységben: a tengerfenék olyan gyorsan tört szét, mint egy gleccser. Három és fél percen keresztül haladt a törés a kőzetben. Végezetül a hasadék 400 kilométer hosszan húzódott egészen a tengerszinttől 60 kilométeres mélységig. A fent fekvő lemez 27 méterrel előrébb csúszott - tehát keletre - és hét métert felfelé. Ez egyike volt a legerősebb lemezmozgásoknak, amelyeket valaha is rögzítettek. A rengés az Egyesült Államok geológiai szolgálatának adatai szerint 9-es erősségű volt. Az ütközés olyan mennyiségű energiát szabadított fel, mint amennyit egy több száz méter átmérőjű meteorit becsapódása jelentett volna. Még a 376 kilométernyire fekvő Tokióban is omlottak össze épületek és remegtek a házak. Az Antarktiszon is megfigyelhető volt a hatás, a gleccserek gyorsabban szakadtak le, írta a New Scientist magazin hasábjain Jake Walter glaciológus. A méréseket azoknak a GPS készülékeknek a segítségével tudták elvégezni, amelyeket a gleccserekre telepítettek. A kontinenslemezek mozgása szokatlanul heves cunamikat váltott ki. Az óriáshullámok a japánok számára további pusztítást jelentettek, de az óceán többi térsége megmenekült. A hullámok több száz kilométeres sebességgel rohantak Honshu partjai felé és néhány perccel keletkezésüket követően elérték a szárazföldet. A tengerfenék egyenetlenségei felfelé nyomták a hullámokat, míg azok a 15 méteres magasságot is elérték.A cunamik jellegzetessége, hogy míg a hullámok a tenger felszínén haladnak, addig a cunamik egészen a tengerfenékről indulnak, az egész tenger mozgásban van, és ennek megfelelően nagyon sok vizet juttat a szárazföldre. Japán meredek partjai még inkább felkorbácsolták a vizet, kilométeres távolságban jutott be a tengervíz a szárazföldre.Az óceáni térségben fekvő országok szerencséje az volt, hogy a cunami a japán partok melletti relatív sekély vizekben keletkezett, ezért túl kevés víz mozdult meg ahhoz, hogy máshol is pusztítson. Amikor a hullámok a mélyebb vizekre értek, akkor elvesztették magasságukat. A szigetek a formájuk miatt úszták meg a veszélyt, a vulkáni eredetű szárazföldek úgy állnak a tengerben, mint a ceruzák és nincs olyan talapzatuk, amin a hullámok megerősödhetnének. A cunamikat a nyílt tengeren ugyanis alig lehet észrevenni, a hajósok gyakran gyanútlanul haladnak át rajtuk.
A Hawaii szigetek ezzel szemben hegyvonulatként magasodik az útban, ahol néhány méter magas cunamik okoztak csekély mértékű kárt.

Japánban 1200 GPS-állomás található, amelyek műholdon keresztül mutatják az ország helyzetét. Ezeket azért helyezték ki, mert a földmozgások előjelei lehetnek egy vulkánkitörésnek. Most ezek a szenzorok azt is jelzik, hogy milyen hatása volt a földrengésnek: Japán egycsapásra négy és fél méterrel közelebb került az Egyesült Államokhoz, de az ország nem egyforma mértékben csúszott. Délnyugaton csak kilenc millimétert haladt kelet felé, de a tengerfenéken a négy és fél méternél nagyobb mértékű is lehet az elcsúszás, csak ott nincs GPS, ami mérje. A szárazföldi eszközök másféle mozgást is észleltek. Északkeleten Japán 75 centimétert süllyedt, amelynek végzetes következményei lehetnek, mert a cunamik így még mélyebben juthatnak be a szárazföld belsejébe.A hatás nemcsak az embereket érintette: a földgolyó még mindig remeg, mióta a földrengés megrázta - ugy leng mint egy harang: az egész bolygó hat és fél perces időközökkel leng ki, derítették ki a bonni egyetemen. Az egész földön a talaj hullámzik, de csak néhány tizedmilliméternyit. Mivel az egész bolygó remeg, ezek óriási energiát keltenek. Ha az embereknek jobb lenne a füle, akkor hallanák az egész Földet morogni, de ezek a zajok tizenegy oktávval lejjebb vannak annál, amit az emberi fül észlelni képes. A Föld tengelye 17 centiméterrel mozdult el a NASA szerint. A rengés szinte megcsavarta a bolygót és ezzel megrövidült a nappalok hossza. Bár ennek a mértéke igen csekély, de a számítások szerint volt olyan időszak, amikor egy nap 23 óráig tartott.

A kutatókat megrázták a történtek, úgy vélték, hogy ilyesmi sohasem történhet. 9-es erősségű földrengés Japán partjai előtt szerintük sohasem következhetett volna be:- Ehhez hasonló nyomokat sem a tengerfenéken, sem a szárazföldön nem találtak. Az elmúlt évszázadokban nem volt olyan rengés, ami ilyen erős lett volna, a cunamik ellen pedig méteres magasságú falakat építettek, amelyek Japán észak-keleti részét veszik körbe.- A tektonikus lemezek ütközésének módja is egy mega-rengés ellen szólt:
Az óceáni lemez szokatlanul meredeken csúszik az ázsiai kontinens alá. Ez azért van így, mert a kőzet nagyon régi, hideg és nehéz, ezért az elmélet szerint kevésbé erősen súrlódnak egymáson, és nem is renghet olyan sűrűn. Az élet rácáfolt erre, a cunami a falak felett pedig egyszerűen átcsapott. Most a kutatóknak be kellett ismerniük, hogy az elméleteik tévesek voltak és azt is, hogy nem vették figyelembe a veszélyre figyelmeztető jeleket. A lemezek kora miatti feltételes biztonságot a 2004 karácsonykor Szumátrán történt cunami és földrengés már meg kellett volna, hogy cáfolja, ismerte el Emile Okal, az Evangston egyetem geofizikusa. Ráadásul Japán észak-keleti része egyre inkább meghajlott, és a keletkező nyomás levezetésére csak egy igen erős földrengés lehetett képes. Okal szerint a történtek figyelmeztetésként kell, hogy szolgáljanak más régióknak is: Tonga és a Karib térség észak-keleti része hasonlókkal kell, hogy szembenézzen.Minél pontosabban vizsgálják a kutatók az altalajt, annál több katasztrófa nyomára lesznek figyelmesek. Japán észak-keleti részén volt már néhány cunami, erről árulkodnak a történelmi feljegyzések és a geológiai térképek is, de épp a legsúlyosabbról feledkezett el mindenki.2001-ben Koji Minoura, a szendaji egyetem geológusa felfedezte, hogy a most érintett régiót 869-ben egy mega-cunami árasztotta el. Mivel az esemény olyan régen történt, írta Minoura, "egy nagy cunami valószínűsége egyértelműen magas". A prognózis döbbenetesen pontos volt, de a tanulmány csak most, a történtek után lett híres. Spiegel

A cancúni klímacsúcson tárgyaló államok miniszterei is rábólintottak azokra a megállapodás-tervezetekre, amelyek egyrészt a Kiotói Jegyzőkönyv folytatásáról, másrészt egy új klímaegyezményről szólnak.

Beszámolók szerint a fejlett országok Kiotói Jegyzőkönyvben tett károsanyag-kibocsátás csökkentési vállalásai nem elegendőek a globális felmelegedés megfékezéséhez.

A tárgyalásokon elnöklő mexikói külügyminiszter, Patricia Espinosa a két hétig tartó tárgyalások végén hangsúlyozta: "Új korszak kezdődik a klímaváltozás elleni nemzetközi együttműködésben". Hozzáfűzte: a Bolívia által megfogalmazott aggályokat a megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyvben kellene rögzíteni.

Az államok megegyeztek abban, hogy 2 Celsius fokban maximálnák a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalom előtti szinthez képest.

A megállapodás a Kiotói Jegyzőkönyvet ratifikáló országoknak - a tudomány által is elismert célokkal összhangban - 2020-ig 25 és 40 százalék közötti károsanyag-kibocsátás csökkentést ír elő az 1990-es bázisévhez képest, és nevesítik a Kiotói Jegyzőkönyv második vállalási periódusát is. Utóbbiról később születhet döntés, ugyanakkor figyelembe veszik, hogy az első vállalási időszak lejártáig, vagyis 2012 végéig tető alá hozzák a megállapodást.

A megállapodásban leszögezik: létrehoznak egy olyan keretegyezményt, amelyhez mind a 194 állam csatlakozik, és amely tartalmazza többek között az Egyesült Államok, valamint a fejlődők vállalásait is. Egyetértettek abban, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2050-ig világszerte jelentősen csökkenteni kell. Arról, hogy mennyivel, a következő, dél-afrikai klímacsúcson születhet megegyezés. 2013 és 2015 között az eddig érvényes kibocsátási célokat felülvizsgálhatják, és dönthetnek a felmelegedés további, 1,5 Celsius fokban történő maximálásáról.

Az egyes országok önkéntes, egyéni vállalásait egy külön listán tartják nyilván.

Az államok ismét megerősítették azt a célt is, hogy egy létrehozandó Nemzetközi Zöld Alapba évente 100 milliárd dollárnyi segélyt gyűjtenek össze 2020-ig a fejlődő államok klímavédelmi erőfeszítésének támogatására, a megállapodás ugyanakkor nem nevesíti a finanszírozás forrásait, ez további tárgyalások témája lesz. Az alapot a fejlett és fejlődő államok 12-12 képviselőjéből álló testület vezeti, a vagyont egy vagyonkezelőre bíznák, az átmeneti időre a Világbank láthatná el ezt a feladatot.

A finanszírozás kapcsán megerősítették azt is, hogy a tavalyi koppenhágai klímacsúcson az iparosodott államok által felajánlott 30 milliárd dollárt azonnali segítségként 2012-ig rendelkezésre bocsátják.

Beszámolók szerint a megállapodásban szereplő célok részletei közül többet további tárgyalásokon kell kidolgozni, azonban a mexikói külügyminiszter által "Cancúni Megállapodásnak" nevezett dokumentum erre jó alapot szolgáltathat.

A mexikói Cancúnban 2010 november végén egyeztettek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) részes feleinek 16. konferenciáján (COP16). A COP15 találkozót Koppenhágában rendezték, akkor a részt vevő államoknak nem sikerült tető alá hozniuk egy jogilag kötelező érvényű klíma-megállapodást.

A fő kérdés Koppenhága után is az maradt, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár a kérdést szabályozó egyetlen nemzetközi szerződés, a Kiotói Jegyzőkönyv.

A cancúni tárgyalásokat a végső fázisban az lendítette előre, hogy a konferencia tervezett zárónapján nyújtotta be azt a két megállapodás-tervezett a mexikói elnökség, amelyben végül megegyeztek az államok. 

 A globális felmelegedés a végzetes mennyiségû metán felszabadulásán kívül is rengeteg veszéllyel jár. Számos szervezet - a Greenpeace-tõl a Union of Concerned Scientist-on át a Világbankig és a Pentagonig - egyetért abban, hogy veszélyeztetett bolygónk számára a globális felmelegedés tán a legkomolyabb fenyegetés. A Pentagon jelentése például azt állítja, hogy a globális felmelegedés formájában jelentkezõ éghajlatváltozást „a tudományos vita szintjérõl nemzetbiztonsági üggyé kell emelni" - még a terrorizmusnál is fontosabb üggyé.

A globális felmelegedés hatásai ugyanis többé nem puszta hipotézisek: a hullámok már most szigeteket mosnak el a Csendes-óceán déli részén; a partmenti városok és a mélyebben fekvõ országok súlyos áradásokat élnek át; a szélsõséges idõjárási jelenségek - mint amilyenek a hurrikánok is - egyre intenzívebbek; a sarki jégsapkák és a gleccserek olvadnak; más fajokkal együtt kihalás fenyegeti a jegesmedvéket; a fertõzések könnyebben terjednek; a gabonahozam egyre gyakrabban bizonyul a vártnál kevesebbnek. Szakadék szélén állunk.

Igen jelentõs veszély a jég olvadása a sarkokon, illetve a gleccserek olvadása. Az elõbbinek a bolygó hõmérséklet szabályozásában van igen nagy szerepe. A jég a Nap hõjének 80%-át visszaveri, az óceán viszont nagy részét elnyeli. Ha a jég olvad, akkor az óceán több hõt nyel el és jobban melegszik, amitõl a jég még jobban olvad. Ezt látjuk sajnos „élõben” az Északi-sarkon, ahol a NASA kutatói már 2012 nyarára teljes jégmentességet jósolnak! A gleccserek olvadása többek közt a már amúgy is sok helyen szûkös édesvízkészletek további megcsappanásához vezet, hisz gleccserek táplálják a Föld sok nagy folyóját. Ez a folyamat is zajlik…

Már az eddigi felmelegedés is a klíma zavaraival és szélsõséges idõjárással járt együtt, egy ENSZ jelentés szerint 2007 tíz legnagyobb természeti katasztrófája közül kilenc mögött a klíma zavarai álltak. Ha a felmelegedés folytatódik, ezek nyilván még gyakoribbak, és még erõteljesebbek lesznek.

A klíma melegedése a jégolvadás és a víz tágulása miatt a tengerek vízszintjének emelkedésével is jár. Már ez is zajlik… Steve Rintoul ausztrál óceánkutató becslése szerint egyedül emiatt 100 millió embernek „kell majd máshová mennie”, a metán felszabadulást még figyelembe sem vevõ tanulmánya szerint!

A klímaváltozás az éghajlati zónák eltolódásával jár, emiatt betegségek és járványok üthetik fel a fejüket, ezekre fel nem készült népességcsoportok között. 

A klímaváltozás hatásai hazánkat sem kerülik el. A 2007. évi nagy szárazságra, emiatt a rossz termésre, és az azt követõ magasabb árakra mind emlékszünk. De pl. egy friss EU tanulmány hazánkat az egyik leginkább veszélyeztetett országnak tartja Európában, elsõsorban az áradások miatt.

A veszélyek felsorolása ezzel közel sem teljes, és a változások és tudományos felfedezések olyan tempóban zajlanak, hogy könnyen lehet, hogy nagyon fontos részletek hiányoznak az itt felvázolt képbõl. Azonban már ennyi is bõven elég ahhoz, hogy megértsük, soha nem tapasztalt kihívás áll elõttünk, ez a játék valóban a bõrünkre megy, egyikünk sem kivétel! Ennek megfelelõen kell válaszolnunk rá!

 Szakemberek azt mondják, hogy a Földön a káros anyag kibocsátás nagyban befolyásolja a klímaváltozásnak a sebességét. Ennek a kiváltó oka a légköri szennyezés, ami olyan folyamatokat indított el a természetben, melynek eredménye az, hogy a jelenleg ismert éghajlati tényezők teljesen megváltoztak. Ez egy olyan globális probléma, melyre mindenképpen választ kell adnia az emberiségnek. Szakemberek egyetértenek abban, hogy a légköri CO2 mennyiségét drasztikusan vissza kell szorítani annak érdekében, hogy elkerüljük az ökológiai katasztrófát. Ehhez legalább 80%-al kell csökkenteni a káros anyag kibocsátást 2050-re. A Földi tevékenységek 95%-a úgynevezett fosszilis energiaforrásokat használnak fel előállításokhoz, termelésekhez, üzemeltetésekhez, gyártásokhoz és egyéb más tevékenységekhez, aminek a végterméke a CO2. A hő és villamosenergia termelést, a gyárakat, a közlekedést, a szállítást, az épületeinket és a gépeinket, a mezőgazdaságot és az állattartást, tehát nagyjából mindent fosszilis energia működtet, aminek a végterméke a CO2. Ezt kellene napjainkban valahogyan lecsökkenteni. 

Földünk közel 4,5 milliárd éves már és ezalatt folyamatosan változott. Jégkorszakok és aszályok követték egymást és napjainkban is folyamatosan változik. Ezeket a változásokat főleg mi magunk emberek idézzük elő. A gond az, hogy nem jó irányban változtattuk meg bolygónkat. Az ipari forradalom óta rendkívül sok káros anyagot, úgynevezett üvegház hatású gázokat bocsátunk ki a légtérbe. Ezek az üvegházhatású gázok aztán a légkör belső rétegeiben összetömörülnek és nem engedik visszaverődni a nap sugarait. Ennek következtében Földünk hőmérséklete folyamatosan növekszik.     

Nap mint nap találkozhatsz olyan eseményekkel, amik klímaváltozás miatt következnek be. Ahol eddig nagy szárazságok voltak, ott most nagy esőzések vannak és ugyanez fordítva. Nem várt helyeken cunamik, forgószelek és más nem várt egyéb környezeti hatások.
A Földön globális felmelegedés megy végbe. Mára ez olyan nagyságban nőtte ki magát, hogy az elmúlt 10 évben a bolygón található gleccsereknek a 60%-a eltűnt.
Az elmúlt 20 évben a Földön az átlag hőmérséklet 0,5 Celsius fokkal megemelkedett. Ha még 0,5 Celsius fokkal megemelkedik, akkor az északi és a déli jégsapka olyan szintű olvadásnak indul, hogy a vizeink 2 méterrel fognak megemelkedni, ezáltal eltűnnek tengerparti települések, városok, sőt országok is. Megváltoznak az áramlataink hőmérséklete, megváltoznak a szeleink, eltolódnak az éghajlatok és sajnos beláthatatlan következmények fognak kialakulni, ami ellen ma még tehetünk. 

Tudtad, hogy a levegőnek van egy tisztasági skálája?
Ez a skála 20 évvel ezelőtt 24-es fokon állt. Jelenleg a budapesti skála értéke 20,5 és erre csak annyit mondanak az ökológusok, hogy amikor ez az érték lecsökken 19-re, akkor Budapesten nem lehet belélegezni az oxigént.